Télen sokan félnek a megfázástól, betegségektől, így inkább nem indulnak el az uszodába. pedig semmi sem indokolja, persze azért van pár dolog, amit érdemes tudni. Elmondom.

Amikor a nyári melegben elkezdjük úszótanfolyamra hordani gyermekünket, valószínűleg még nem tudatosul bennünk, hogy nem lesz mindig 40 fok, és a téli hideg napokon is gyűrjük majd az uszodázást, hiszen nem tanul meg úszni gyermekünk egy nyár alatt (vagy ha igen, akkor nagy szerencsénk van és az alapos előmunkálatok már megvoltak). A tél tehát az oktatás kellemetlenebbik része, már ha van ilyen. A gyerek ebből mit sem vesz észre, csak mi izzadunk le kétszer, mire megszárítjuk a 30 centis hajat és felcibáljuk a gyerekre az anorákot.

^{Fotó: jaysi / 123RF Stock fotó}

Az őszi ovis/sulis visszaszokással lassan el is kezdődik a náthás időszak. Sok szülő ezért úgy gondolja, hogy a téli uszodázásnak nincs létjogosultsága, nem ér annyit az úszás, hogy utána beteg legyen gyermeke.  Én ezt megcáfolnám, persze vannak kivételes esetek. Az én elméletem szerint (ha egy teljesen átlagos gyereket veszünk alapul, aki néha köhög, néha folyik az orra, de nem nyomja az ágyat hetekig egy-egy betegség kapcsán) nem jellemző, hogy az uszodázás miatt fáznának meg. Mindig azt javaslom, hogy mindegy, hogy milyen kellemes idő van kint télen, minden esetben teljesen szárazon lépjenek ki az uszodából, szigorúan sapkában. Rá kell szánni azt a plusz 10 percet, amíg a hajszárítás után már nem izzad a gyerek, és utána öltöztessünk fel (addig megeheti a jól megérdemelt szendvicset). Sok szülő hív, hogy nem tudja mi tévő legyen, mert kicsit náthás a gyerek, jöjjenek-e úszni. Általában azt szoktam javasolni, hogy ha már nem lázas, jó a kedve, az orrából is csak minimális adagok távoznak, akkor nyugodtan jöjjenek el. Minden szülő maga dönti el, ő ismeri a gyereke adottságait, immunrendszerét. De szerintem a túlféltéssel nem használunk a gyereknek. Azért a ló túloldalára sem kell átesni, a "Nincs semmi baja, csak kicsit köhög!" típusú mondatok sem vezetnek jóra, ha közben majd' megfullad a gyermek. Úgy gondolom meg lehet találni az arany középutat, ha ismerjük őt. Ha gyengének, fáradtnak érzi magát egy örökmozgó, aki még úszni is szeret, az jelenthet valamit. Adjunk néha engedményeket, nekünk sincs mindig kedvünk hetente többször sportolni menni, pláne, ha bujkál bennünk valami kór.

A másik kényes kérdés a fülgyulladás. Ha makacsul visszatér a fülgyulladás kisgyermekeknél, és találunk összefüggést az uszoda vizével, akkor sem kell abbahagyni az úszást. Manapság rendkívül profi füldugók léteznek, amelyeket kifejezetten úszáshoz csinálnak a gyerek (vagy felnőtt) fülformájára méretezve. Ha ezt úszás előtt helyesen betesszük a fülébe és még egy úszósapkát is húzunk rá, garantáltan nem megy bele a víz, így egy baci sem jut be, ami galibát okozhatna.  A háziorvos biztosan tud segíteni, hogy területileg hol csinálnak legközelebb ilyet (ha nem, akkor én tudok vagy a google J)

Ezek után, ha kevés betegséggel túléltük a 1.5-2 év oktatást, tudja a 4 úszásnemet és már 6-7 éves lett időközben a kicsi, akkor jöhet a nagy dilemma, hogy járjon-e tovább edzésre. Érdemes-e versenyeztetni. Ezt a kérdést is sokan felteszik nekem viszonylag hamar az oktatás végéhez képest. Nem lehet rá válaszolni. Illetve olyan értelemben lehet, hogy ha a gyerek akarja, mindenképpen eddzen, versenyezzen, aztán majd ő úgyis látja a többieket, összehasonlítja saját magát velük és eldönti, hogy merre tovább. Ha jönnek az eredmények, úgyis marad. Ha jó a társaság, úgyis marad. Ha "csak" 4-5 évet úszott már szerencsénk van, lesz egy jó alapja, amire építhet és beleszokik az uszoda semmihez sem hasonlítható világába.

^{Fotó: forsterforest / 123RF Stock fotó}

Szerintem nem mond igazat az, aki egy 4-5 éves gyerekről megmondja, hogy belőle élsportoló lesz vagy csak hobbi úszó. Persze lehet ilyen-olyan irányba terelni, lehet neki kedvet csinálni, lehet erőltetni, de ezt csak az idő és a szorgalom dönti el, hogy mi lesz belőle. Az, hogy tehetséges a gyermek, csak egy dolog. Hogy ügyes a mozgása, gyorsan tanul, odafigyel. De lehet, hogy csak egy ideig, aztán amikor tud minden úszásnemet, akkor már nem fogja lekötni az, hogy oda-vissza úszkáljon a medencében. Egy kezdetben kissé ügyetlenebb gyermek viszont lehet, hogy talál olyan edzőt/barátokat, hogy nem lehet elvonszolni az uszodából és reggel hatkor boldogan áll a rajtkövön startra készen.